Tetemes mennyiségű kommunális hulladékot termelnek az uniós állampolgárok

Az Eurostat legfrissebb, kedden közzétett statisztikája alapján 2019-ben ez Európai Unió országai összesen 225 millió tonna kommunális hulladékot termeltek. Ez azt jelenti, hogy egy uniós állampolgár átlagosan évente 502 kilogramm, azaz több mint fél tonna szemetet termel, viszont a tagállamok között értelemszerűen jelentős eltérések mutatkoznak.

2019-ben Dánia termelte a legtöbb háztartási szemetet, hiszen ott fejenként mintegy 844 kilónyi hulladék kerül a kukába. A dánok ezzel több mint 50 kilóval vernek rá a toplista második helyezettjére, Luxemburgra, ahol az említett évben 791 kilogrammnyi hulladékot termeltek fejenként. A 600 kg/fő feletti csoportba került még: Málta – 694 kg, Ciprus – 642 kg és Németország – 609 kg.

A mérleg másik oldalán Románia szerepel, ahol az uniós felmérés szerint 2019-ben mindössze 280 kilogramm kommunális hulladék keletkezett, de a 400 kg/fő alattiak között helyt kapott még Lengyelország 3366, Észtország 369 és Magyarország is 387 kilóval.

Hogy állunk az újrahasznosítással?

Az uniós statisztikai hivatal kimutatása szerint évről évre emelkedik az újrahasznosított és elégetett hulladék mennysége, s ezzel párhuzamosan csökken a szeméttelepeken lerakott hulladékhegyek mérete. Míg 1995-ben 37 millió tonna hulladék ( fejenként 87 kiló) került újrahasznosításra vagy komposztálásra, addig 2019-ben ez a mennyiség elérte a 107 tonnát (239 kg/fő), azaz szinte megháromszorozódott. Emellett duplájára nőtt azon hulladék mennyisége is, melytől termikus módszerrel, azaz égetés révén szabadulnak meg. 1995-ben mintegy 30 millió tonna kommunális hulladék került az égetőkbe, azaz fejenként 70 kilogramm, 2019-ben pedig már 60 millió tonna, mely 134 kilót jelent fejenként.

A hulladéklerakó telepekre érkező szemét mennyisége ezzel párhuzamosan évről évre csökken: míg 1995-ben 121 millió tonna szemetet raktak le, addig 2019-re ez a szám 54 millió tonnára redukálódott. Az Eurostat szerint ezen számok egyértelműen azt mutatják, hogy a tagállamok - az uniós direktívát követve - egyre inkább nyitnak az alternatív hulladékkezelési módszerek felé.

A szelektív hulladékgyűjtésre ösztönöznek a Szatmár megyei önkormányzatok is

„Odafigyelnek a nagykárolyiak a szelektív szemétgyűjtés fontosságára, legalábbis ezt mutatják azok a számadatok, melyek a tavalyi évben, a városban szelektív módon begyűjtött szemét mennyiségére vonatkoznak. A szelektív gyűjtés eredményeképpen 87,55 tonna műanyagot, 20,24 tonna papírt és kartont, 21,2 tonna üveget, 6 tonna faanyagot, 143,63 tonna elektronikai eszközt és felszerelést, 2644 tonna fémhulladékot, 171,76 tonna színesfémet, 774 tonna biológiai módon lebomló növényi hulladékot szállítottak el Nagykárolyból. A nagykárolyi önkormányzat képviselői továbbra is arra ösztönzik a helyieket, hogy folytassák a hulladékok szelektív gyűjtését, mert az újrahasznosítás lehet az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy környezetünket óvhassuk” – írta nemrégiben közösségi odalán a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal.

Mezőterem is ugyanerre bíztatta lakosságát nemrégiben, annál is inkább, mivel a községben sokan még mindig nem látják be a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát. „Sajnos, a lakosság egy része nemtörődöm módon áll hozzá ehhez a kérdéshez, a szerves konyhai hulladék közé öntve a műanyag, textil, papír, fém, üveg, néha építési stb, hulladékokat is. Mindennek pedig az a következménye, hogy a község évről-évre, alulmarad a kötelező szelektív hulladék kvóták leadásában, ezért mindannyiszor büntetést kell fizetnünk, ebben az évben pl. 10 000 lejt” – magyarázta korábban Tar Miklós polgármester a Szatmár.ro megkeresésére. Hozzátette: egyelőre szép szóval próbálják rávezetni a lakosságot a szelektív hulladékgyűjtésre, viszont ha ez nem hozza meg a kellő eredményt, akkor bizony megszorításokkal kell számolni. Erről ide kattintva elérhető cikkünkben írtunk részletesen.